<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Hétköznapok varázsai- pont én adjam fel?</provider_name><provider_url>https://holdasszony.cafeblog.hu</provider_url><author_name>csillagom35</author_name><author_url>https://holdasszony.cafeblog.hu/author/csillagom35/</author_url><title>Félelem</title><html>&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Courier;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;&lt;/span&gt; &lt;span style=&quot;font-family: Courier;&quot;&gt;Vajon az ősember is meg tudta-e már fogalmazni ezt a kínzó, mardosó félelmet, ami átfolyik a falakon, bekúszik az ajtó és ablakréseken, nyirkossá hűti a levegőt, cseppfolyósítja, borostyán-gömbbe zárja a világod, és mikor már a tudat feszegeti a határokat, és robbantja szét a miazmás buborékot, és a repedéseken áthatol a fény...Döbbenten nézel körül, mert meg tudod már határozni a szobád falát, kirobban a feszültség belőled, szinte lerázod magadról és akkor, abban a másodpercben a kikristályosodott megoldás is a szemed előtt lebeg, és szinte fel sem fogod erre miért is nem gondoltál előbb... Vannak apró megrögzött gondolat- magok, amiket sehogy nem tudsz kiűzni magadból, rögeszmévé válik, és hatalmas erőfeszítésbe kerül, hogy meggyőzd magad a helyes útról, hiszen annyi csapdába beestél már, és próbálod kikerülni a következőket, és megtalálni a helyes irányt. Nem, nem mindig tudod a gonosz gondolat-magokat kiverni a fejedből, néha szinte zsongják a helytelen dolgokat. Hagyd, az a dolguk, ha találsz magadnak megfelelő utat, úgyis abbahagyják a kísértést. Egyszer csak. A jó gondolat-magocskák úgyis többségben vannak, és megfelelő mederbe tere&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Courier;&quot;&gt;&lt;/span&gt;lgetnek.&lt;span style=&quot;font-family: Courier;&quot;&gt; Elviekben legalábbis.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>