\n<\/p>
Milli\u00f3 \u00e9s milli\u00f3 apr\u00f3 ez\u00fcst-szil\u00e1nk darab, egy l\u00e1thatatlan vil\u00e1g\nrobban\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, m\u00e9gis valami m\u00e1s kezdete: a\nt\u00fck\u00f6r apr\u00f3 darabokra v\u00e1lva sz\u00e9tsz\u00f3rta mag\u00e1t \u00e9s minden egyes darabk\u00e1ja\nk\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n \u00e9letre kelt, minthogy Alice \u00f3ta tudjuk a titk\u00e1t \u00edgy nem \u00e9rt\nmeglepet\u00e9s, az \u00e1tj\u00e1r\u00f3 a dimenzi\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt megny\u00edlt \u00e9s a l\u00e9nyek, amik a\nt\u00fck\u00f6r-darabk\u00e1kban \u00e9ltek most szabadon fell\u00e9legeztek \u00e9s elindulhattak,\nvagy szabad d\u00f6nt\u00e9s alapj\u00e1n ak\u00e1r maradhattak is... L\u00e1that\u00f3 volt ezer meg\nezer t\u00fcnde az erd\u0151 sz\u00ednpomp\u00e1j\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tten, man\u00f3k, koboldok sz\u00e1zsz\u00e1m,\ngonosz gn\u00f3mok \u00f6nn\u00f6n cs\u00fafs\u00e1gukba g\u00f6rnyedten, boszork\u00e1k feket\u00e9ben,\nfeh\u00e9rben, lil\u00e1ban, \u00e9s r\u00f3zsasz\u00ednben, mes\u00e9k Holle any\u00f3ja r\u00e1zta tollpih\u00e9s\np\u00e1rn\u00e1it, H\u00f3feh\u00e9rke a kir\u00e1lyfit kergette, H\u00f3feh\u00e9r pedig ( minden id\u0151k\nlegjobb magyar rajzfilmje, ami\u00e9rt \u00e9letm\u0171 d\u00edjat adtak teljes joggal Nepp\nJ\u00f3zsefnek) \u00e9pp a t\u00f6rp\u00e9k gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kiskast\u00e9ly\u00e1t amortiz\u00e1lja \u00e9ppen,\nCsipker\u00f3zsika \u00f6nmag\u00e1val j\u00e1tszik ahogy Hobo \u00e9nekli, gyerekkori \u00f6nmagam\n\u00e9pp leesik a biciklir\u0151l a csal\u00e1nnal teli \u00e1rokba, hanyatt, a rajong\u00e1sig\nszeretett ap\u00e1m \u00e9ppen most tagad meg, any\u00e1m vizslatja szorgosan az\n\u00fcveget, hogy mennyi van m\u00e9g az alj\u00e1n, a f\u00e9rjem \u00fcv\u00f6lt: szeretlek te\n\u00e1llat, nem veszed \u00e9szre, hogy mennyit szenvedtem miattad \u00e9s \u00e9rted, a\nfiam k\u00e9t\u00e9vesen \u00e1lomsz\u0151k\u00e9n, hatalmas k\u00e9k szemekkel, az akkor m\u00e9g a\nh\u00e1zban lak\u00f3 rom\u00e1k a csod\u00e1j\u00e1ra j\u00e1rtak milyen sz\u00e9p gyerek, l\u00e1tom a\ntizen\u00e9ves \u00f6nmagam a bar\u00e1tn\u0151immel \u00f6sszeb\u00fajva mennyit s\u00edrtunk \u00e9s\nnevett\u00fcnk, k\u00f6z\u00f6sek voltak a r\u00fazsaink, a v\u00e1gyaink, fogtuk egym\u00e1s kez\u00e9t,\nhogy azt\u00e1n elsodorjon minket az \u00e9let ezer ir\u00e1nyba, ez\u00e9rt rossz n\u00e9ha\nigaz bar\u00e1tokra lelni, mert soha nem tudom mikor j\u00f6n el a pont, hogy el\nkell engedjem \u0151ket, mert m\u00e1r m\u00e1s a sorsunk, szerelmeim, csal\u00f3d\u00e1saim,\nkrokodilk\u00f6nnyek \u00e9s igaz cs\u00f3kok egy \u00fcveg-darabk\u00e1ra gy\u0171lnek, \u00e9s\nelt\u0171n\u0151d\u00f6m, hogy milyen r\u00e9g nem s\u00edrtam m\u00e1r, nem kell a sz\u00edvemnek a\nmegk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s katarzisa, a nyugalom lebeg\u00e9se kicsit tal\u00e1n unalmas, de\nmentes minden sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gt\u0151l, a darabk\u00e1k eggy\u00e9 v\u00e1lnak, a dimenzi\u00f3kapu\nbez\u00e1rul, az eml\u00e9kek visszah\u00faz\u00f3dnak, a v\u00e1gyak, \u00e1lmok, rem\u00e9nyek\nlecsitulnak, a h\u00e9tk\u00f6znap visszaveszi a vezet\u00e9st, a korm\u00e1nyt \u00fajra k\u00e9zbe\nfogja, \u00e1lomman\u00f3k \u00e1lomcs\u00f6ppel t\u00e1voznak a p\u00e1rn\u00e1k sz\u00e9l\u00e9r\u0151l, hogy \u00faj\nvil\u00e1got nyissanak... \u00daj t\u00fck\u00f6r-vil\u00e1got k\u00e9pzelek magamnak...
\n<\/p>","type":"rich"}